Külföldről származó jövedelem

A Külföldről származó jövedelem meghatározására szolgáló segédlet.

A kettős adóztatás elkerülése érdekében alkalmazandó szabályrendszer.

Gyors, hatékony, a törvény bonyolult szövegének megértését áthidaló megoldás. A kötelező dokumentálásra is alkalmas.

A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, és a külföldről származó kamatjövedelmet. Minden más esetben a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót. A kérdés "csak" az, hogy mennyit, milyen feltételekkel és milyen befolyásoló tényezők figyelembe vételével!

A Külföldi jövedelem kalkulátor ára: Árlista

További információk a termékről >>>

Miért használnád ezt a terméket? >>>

Az űrlap kitöltése előtt olvasd el a felhasználási feltételeinket! Felhasználás >>>

A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Ezen az űrlapon csak a Külföldi jövedelem kalkulátor rendelhető meg! Amennyiben más termékre van szükséged, úgy látogasd meg a cegiranytu.hu főoldalát.

Hozzáférési adataidat nálunk biztonságban tudhatod. Harmadik személynek semmilyen körülmények között nem adjuk át, kivéve, ha erre bennünket jogszabály kötelez!

Töltsd ki az alábbi megrendelőlapot:

Itt jelezzük, hogy a PayPal fizetési lehetőség is rendelkezésedre áll.

A frissítéssel kapcsolatos információkat az alábbiakban olvashatod:
Frissítési információk >>>

További információk a termékről >>>

Vissza a megrendelőlaphoz >>>

A Külföldi jövedelem kalkulátorral kapcsolatos tudnivalók

A Külföldi jövedelem kalkulátor Excel formátumban készült.

A segédlet leköveti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó 28. §-ban megfogalmazott szabályokat.

A megoldás lehetővé teszi a sok-sok kereszt hivatkozás kényelmesebb értelmezését és áttekinthetőségét.

Ahol számítani, viszonyítani kell ott beépített képletek végzik el ezt a munkát.

Tartalom:

• A külföldről származó bevétel meghatározása (az összeget a jövedelem jogcíme szerint és forrásállamonként külön-külön kell meghatározni)
• A külföldről származó bevétel aránya az összes bevételre vetítve
• A külföldről származó jövedelem meghatározásakor figyelembe vehető költségek, ráfordítások
• Külföldről származó jövedelem alap
• A külföldről származó jövedelemhez hozzárendelhető adóalap korrekciók
• Adóalapnál érvényesíthető külföldről származó jövedelem
• Adókedvezmény (külföldről származó jövedelmenként, azaz a jövedelem jogcíme szerint és forrásállamonként külön-külön kell meghatározni)
• Társasági adó bevallás vonatkozó részei

Vissza a megrendelőlaphoz >>>

Az oldal elejére >>>

Miért használnál egy Külföldi jövedelem kalkulátort?

A határon átnyúló tevékenységek egyre jobban meghatározó szempontként jelentkeznek a hazai vállalkozások életében. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szabályokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy a kettős adóztatás elkerülhető legyen. A rendelkezés helyes alkalmazása egy sor kérdést vet fel:

• Hogyan kell meghatározni, illetve levezetni a külföldről származó jövedelmet?
• Mikor lehet a jövedelmet csökkentő tételként szerepeltetni az adóbevallásban az adóalap levezetésénél?
• És mikor kell adókedvezményként figyelembe venni?
• Mit értünk a következő megfogalmazáson: Az egyes jövedelmek alapján levont adó nem haladhatja meg a külföldön fizetett (fizetendő), illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó közül a kisebb összeget, nemzetközi szerződés hiányában a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendő) adó ráfordításként elszámolt összegének 90 százalékát, de minden esetben legfeljebb az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót. Az átlagos adókulcs az adókedvezményekkel csökkentett társasági adó, osztva az adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni.
• Mi a helyzet a kapcsolt vállalkozástól származó bevételekkel?
• És mi a helyzet az ellenőrzött külföldi társaságokkal?

A cegiranytu.hu által kifejlesztett kalkulátor beépített képletekkel és magyarázatokkal kínál megoldást a felmerülő problémákra.

A Tanács 03/49/EK irányelve a tagállamok kapcsolt vállalkozásai közötti kamat-, jogdíjfizetések adóztatásának egységes rendszeréről

1. cikk

Alkalmazási kör és eljárás

(1)Egy tagállamban felmerülő kamat- és jogdíjfizetések mentesek az adott államban ilyen kifizetésekre akár forrásnál történő levonással, akár kivetéssel beszedett adók alól, feltéve hogy a kamat vagy jogdíj haszonhúzója egy másik tagállam vállalkozása vagy egy tagállam vállalkozásának egy másik tagállamban levő állandó telephelye.

2. cikk

A kamat és a jogdíjak meghatározása

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) „kamat”: mindenféle követelésből származó jövedelem, függetlenül attól, hogy az jelzáloggal biztosított-e és hogy együtt jár-e az adós nyereségéből való részesedés jogával, és különösen értékpapírokból származó jövedelem és kötvényekből vagy kötelezvényekből származó jövedelem, beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy kötelezvényekhez kapcsolódó jutalmakat és nyereséget; a késedelmes fizetésre kirótt kiegészítő díj nem minősül kamatnak;

4. cikk

Kifizetések kizárása kamatként vagy jogdíjakként

(2) Ha a kamat vagy jogdíjak kifizetője és haszonhúzója közötti, vagy egyikőjük és valamely más személy közötti különleges kapcsolat miatt a kamat vagy jogdíjak összege meghaladja azt az összeget, amelyben a kifizető és a haszonhúzó ilyen kapcsolat hiányában megállapodott volna, ezen irányelv rendelkezéseit csak ez utóbbi összegre kell alkalmazni.

Vissza a megrendelőlaphoz >>>

Az oldal elejére >>>

További információk:

Az oldal elejére >>>

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

Az oldal elejére >>>

Partnereink és további linkjeink az alsó sávban!